A petefészkek (ovariumok) páros, belső női ivarszervek. A kismedencében, a méh két oldalán helyezkednek el. A nemi érettség bekövetkeztéig nyugalomban vannak. Bár teljesen csak a serdülőkor időszakára fejlőnek ki, az állományukban a leendő petesejtek már a születéskor jelen vannak.
Pubertás idején a hipotalamo-hipofízeális rendszer gonadotróp hormonjainak (FSH, LH) hatására kezd működni és női ivarsejteket (petesejt), valamint tüszőhormont és sárgatesthormont kezd termelni. Működése ciklikus, 28 naponként változik.
- Amint a petesejt megtermékenyült, a sárgatest tovább növekszik (terhességi sárgatest). A terhesség első három hónapjában az általa termelt sárgatest-hormon biztosítja a méhnyálkahártya fennmaradását és tovább fejlődését, a megtermékenyült pete méhen belüli beágyazódását és táplálását. Később a sárgatest szerepét a méhlepény veszi át.
- Ha nem következik be megtermékenyülés, akkor a méhfal nyálkahártyájának funkcionális rétege leválik és vérzés kíséretében (menstruáció) távozik a szervezetből.
Ezt tudtad? Mivel az első tüszőrepedés hamarabb történik meg, mint a menstruáció, az első menstruáció előtti kb. két hét során is létrejöhet terhesség!
A petefészkek fontos nemi hormonokat, ösztrogéneket és progeszteront termelnek. A petefészkek működése az agyalapi mirigyben termelődő hormonok szabályozása alatt áll.
ÖSZTROGÉNEK
Az ösztrogének – ahogyan azt a többesszám is jelzi – nem egyetlen hormont, hanem egy hormoncsoportot jelölnek. Ezek:
- ösztradiol – a legerősebb tüszőhormon mind a sejtosztódást serkentő, mind az anyagcserére gyakorolt hatását tekintve
- ösztriol – a terhesség során van jelentősége
- ösztron – a leggyengébb ösztrogén, lényegében tartalékhormon. A feleslegesen termelődő, vagy gyógyszerként bevitt ösztrogének főként ösztronná alakulnak, amelyek a vérben a fehérjékhez kötve inaktív formában keringenek.
Az ösztrogének termelése már 15-20 hetes magzati korban megkezdődik. Ennek köszönhető a csecsemők puha baba bőre.
A pubertáskor idejére az ösztrogénszint drasztikusan megemelkedik, amelynek hatására a lányok nőiessé válnak (mellek növekedése, csípő, combok kerekdedsége) és megindul a menstruációs ciklus.
Az ösztrogének szerepe:
- a női másodlagos nemi jellegek kialakulása
- a külső és belső nemi szervek és az emlők kifejlődése
- a menstruációt követően felépítik a méhnyálkahártyát
- megvastagítják a méhnyálkahártyát, hogy alkalmassá váljon a beágyazódásra
- nyáktermelés a spermiumok táplálásához, hogy segítsék feljutni azokat a méhüregbe
- serkentik a petevezetékek mozgását, ezáltal elősegítik a megtermékenyülést
- gátolják az FSH termelését, ezzel saját termelődésüket szabályozzák
- az ösztradiol középidőben segíti a tüsző megrepedését
- hozzájárulnak a méhizomzat kifejlődéséhez, valamint a szülésre való előkészítéséhez
- segítik az érfalak épségének fenntartását
- kedvezően befolyásolják a zsíranyagcserét
- gátolják a csontok felszívódását és segítik újraképződését
- serkentik a kötőszöveti sejtek tevékenységét, ezáltal fenntartják a hám (bőr és járulékos elemei, bőr alatti kötőszövetek, bél-, szájnyálkahártya, kötőhártyák, stb.) épségét
- javítják az inzulin hatékonyságát, ezáltal védenek az időskori cukorbetegséggel szemben
- védik a központi idegrendszert (depresszió ellenes hatás, védelem az Alzheimer-kórral szemben, javítják a tanulás hatékonyságát, fokozzák a koncentrálóképességet, stb.)
Ösztrogénhiány következményei
Akut tünetek (korai)
- Hőhullámok,
- éjszakai izzadás,
- szapora szívverés
- Alvászavar
- Ingerlékenység
- Hangulati változások
Fizikális változások (középtávú)
- vaginalis atrophia
- Incontinentia urinae
- Bőr atrophia
Betegségek (hosszútávú)
- Osteoporosis
- Cardiovascularis betegségek
Az ösztrogénekre tehát nagy szüksége van a női szervezetnek. Ugyanakkor az ösztrogén-dominancia a fő okozója nagyon sok változókori tünetnek és a premenstruációs szindórmának (PMS).
Bővebben: » Ösztrogéndominancia
PROGESZTERON
A progeszteron (sárgatesthormon) természetes szteroidhormon, ami sokkal magasabb koncentrációban van jelen a nők szervezetében, mint a férfiakéban.
A progeszteron a ciklus második felében képződik a petefészekben a luteinizáló hormon (LH) hatására. A megrepedt tüsző helyén kialakuló sárgatest állítja elő. Peteérés után az ösztrogénszint gyorsan csökken, és a vastag méhnyálkahártya – amit a női test a lehetséges terhességre felépített – elkezd leválni (menstruáció). Ha a terhesség létrejön, ez idő alatt a placenta veszi át a progeszteron termelését, az utolsó trimeszterben akár naponta 300-400 milligrammot is létrehoz. Habár a köztudatban „terhességi hormon”-ként él, nem csak a megtermékenyüléshez és az egészséges várandóssághoz nélkülözhetetlen.
Miért olyan fontos a megfelelő progeszteron szint?
A progeszteron túlzottan alacsony szintje vagy hiánya rendszertelen és erős menstruációs vérzést eredményez. Ha a progeszteron szint a terhesség alatt zuhan le, akkor vetélés vagy koraszülés következhet be.
A progeszteron szerepe:
- elősegíti az emlőmirigyek fejlődését
- segíti a megtermékenyített petesejt beágyazódását, és a terhesség fennmaradását
- védi a kismedencét a fertőzésekkel szembe
- szabályozza az anyai immunrendszer működését, védi a magzat egészségét
- fokozza a méhlepény keringését, javítja a magzat oxigén és tápanyag ellátását
- az osztódási fázisban lévő endometriumon mirigyes átalakulást vált ki
- az ösztrogének sejtosztódást serkentő hatását gátolja,
- véd az endometriózissal szemben
- részt vesz a cukoranyagcsere, valamint a szervezet só- és vízháztartásának szabályozásában,
- gátolja az ösztrogének sejtosztódást serkentő hatását, ezzel bizonyos daganatellenes hatással is bír,
- emeli a testhőmérsékletet,
- befolyásolja az általános hangulatot.
A menstruációs ciklusok megszűnése, a menopauza beállta után a petefészkek sorvadnak, megkisebbednek, tömöttebbé válnak, felszínükön kisebb-nagyobb behúzódások mutatkoznak.
