Egy korábbi bejegyzésben (Mitől borul fel a hormonegyensúly?) már írtam azokról a tényezőkről, amelyek a hormonális rendszert megzavarhatják. Ennek az írásnak a végén említettem a környezeti hatásokat. Ez a bejegyzés azokról a környezetből az emberi szervezetbe kerülő természetes vagy mesterséges molekulákról szól, amelyek az endokrin rendszert károsítják. Az endokrin rendszer a hormonális rendszert szabályozza. Ha figyelembe vesszük, hogy a hormonok az egész szervezet működésére kihatnak az anyagcserétől az alvásig, elemi érdekünk, hogy zavartalanul működjön.
A belső elválasztású mirigyek együttese alkotja az endokrin rendszert. Az endokrin szervek kémiai anyagokon, hormonokon keresztül fejtik ki hatásukat. Ezek a hírvivő molekulák a szöveti nedvkeringésen, vagy a véráramon keresztül jutnak el a receptor sejtekhez. A jelfogó sejtek tehát bizonyos hormonok felismerésére specializálódnak, ennél fogva az egyes hormonok csak a szervezet meghatározott sejtjeire, az ún. célsejtekre (receptorok, receptorcsaládok) vannak hatással.
Receptorcsalád: bár különböző hormonokat kötnek, lehetnek/vannak átfedések, éppen ezért alkotnak családot.
Az egészséges szervezet egy tökéletesen megtervezett és olajozottan működő, genetikailag meghatározott rendszer. Ezen belül minden sejtnek meg van a szerepe, feladata. Az endokrin rendszer fejlődése és működése, a hormonok és azok célsejtjei, valamint a hatás és az azokra adott optimális válasz reakciók egymással összehangolt rendben zajlik. Az endokrin diszruptorok ezt a rendet megzavarják azzal, hogy a saját fiziológiás hormonjainkat kiszorítják, helyettük kapcsolódnak a receptorokhoz de nem a szervezet szükséglete szerinti mértékben, vagy időben. Ezzel megzavarják a hormonhatás útját, a természetes fiziológiás hormonok és receptoraik termelődését, lebontását.
Endokrin diszruptor: valamely exogén anyag (vagy keverék), amely befolyásolja az endokrin rendszert és ennek következményeként káros egészségügyi hatások észlelhetők egy intakt szervezetben vagy annak utódaiban, vagy egyes szubpopulációkban”. WHO Európai Bizottság meghatározása szerint.
Az endokrin rendszert károsító molekulák lehetnek:
- növényvédő szerek, rovarirtók (pesticidek egyes csoportjai, pl.: DDT),
- égésgátlók (műanyagok, festékek, bútorok, elektronikai berendezések)
- ftalátok (műanyagok, élelmiszer-csomagolás, kozmetikumok, tisztítószerek)
- BPA, fenolok (műanyagok, élelmiszer csomagolás, flakonok),
- UV szűrők (napvédők, kozmetikumok)
- parabének (dezodorok, műszálas textíliák)
- szintetikus, hormohatású gyógyszerek
- növényi hormonok egyes csoportjai (fitoösztrogének)
- ipari folyamatok melléktermékei (pl.: dioxinok, polichlorinált bifenilek)
Az endokrin diszruptorok nagyon stabil anyagok, nehezen bomlanak le, vagyis hosszú ideig megmaradnak vizeinkben, a talajban, a levegőben és a testünkben is. Már a fiziológiás hormonénál lényegesen kisebb dózisban is képesek megzavarni az endokrin rendszer működését. S mint ahogyan azt már korábban leírtam, az endokrin mirigyek hormonjai az egész szervezetet behálózzák, egyetlen hormon termelődésének, vagy kötődésének zavara az egész szervezetre hatással van.
A lehetséges következmények:
- oxidatív stressz
- korai pubertás
- potencia zavar, meddőség
- tesztoszteron szintézis elnyomása
- érzékszervi károsodás és társadalmi problémák (különösen korai életkorban)
- a koleszterin átalakulása szteroid hormonokká
- az elhízás előmozdítása (anyagcsere, zsírsejt-jelzés, glükózfelvétel, étvágy megváltoztatása)
- zavart immunfunkció
- megzavarta a csont egészségét, a szívműködést és a mentális státuszt
Az endokrin diszruptorok szempontjából a receptor családok a legsérülékenyebbek. Ilyen a szteroidreceptor-szupercsalád, amely magában foglalja;
- a nemihormon-receptorok,
- a mellékvesekéreg-hormonreceptorok,
- a pajzsmirigyhormon receptorok,
- a D- és A-vitamin receptorát,
- a xenobiotikum-receptorokat és
- a peroxiszómaproliferátor receptort.
Mivel az endokrin diszruptor maga is szteroid jellegű, vagy ahhoz hasonlóan hat a receptoron, ennek a receptorcsaládnak a tagjait képes a legkönnyebben „becsapni”. Ebből következik, hogy a legtöbb endokrin diszruptor hatás is a reprodukció területén tapasztalható. A reprodukciós rendszert befolyásoló endokrin diszruptorok lehetnek
- ösztrogén (bisphenol A, vagy BPA) vagy
- (anti)androgén (vinclozolin, pesticid) hatásúak.
Az endokrin diszruptorok közül itt kell megemlíteni azokat, amelyek hasznosnak bizonyulnak. Ilyenek a szójában található fitoösztrogének (genistein, daidzein). Ezek csökkenti a csontritkulás, a szívbetegségek, az emlőrák kockázatát és jótékonyan befolyásolják a változókori tüneteket. Bizonyos káros mellékhatásuk azonban ezeknek is lehetséges.
Mit lehet tenni?
Mivel az endokrin diszruptorok az életünk részét képezik, a legközvetlenebb környezetünkben (háztartási tisztítószerek, kozmetikumok) megtalálhatók, nagyon nehéz ellenük védekezni. A bolygóról nem sétálhatunk le, ezért ha nem is 100 %-osan, de odafigyeléssel a legtöbb, endokrin rendszerünket károsító anyagtól megszabadulhatunk. Íme néhány tipp hogyan:
- Vásárolj közvetlenül a termelőtől zöldséget, vagy gyümölcsöt
- Hús vagy hal esetében
- Üvegben tárolt élelmiszert vásárolj a műanyag flakonos vagy fém dobozos helyett
- Főzéshez, étel tárolásához használj üveg, kerámia, rozsdamentes acél termékeket
- Igyál tisztított csapvizet a Pet palackos ásványvíz helyett
- Használj tartósítószer, illat- és színezékmentes kézműves kozmetikai termékeket
- A háztartási vegyszereket (tisztítószerek, mosó- és mosogatószerek) cseréld le környezetbarát szerekre
- Segíts a szervezetednek a méregtelenítésben és alkalmazz természetes tisztító kúrát.
Te milyen módszereket alkalmazol? Mi vált be? Oszd meg velünk kommentben.