VÁLTOZÓKOR OKAI

Változókor okai

A változókor természetes dolog, nem kell vele foglalkozni. Sokan vannak, akik így gondolkodnak és tűrik a változással együtt járó kellemetlenségeket. Azok, akik a változás korát természetesnek tartják, részben azzal érvelnek, hogy a jelenség a természetes öregedési folyamat része. Pedig nem az. Elég, ha arra gondolunk, hogy a teremtés koronái nem szenvednek hasonló mértékű hormoncsökkenéstől, és termékenységüket a sírig megőrzik. Ez megint valami hímsovinizmus? Egy kegyetlen tréfa a nőkkel szemben? A miatt a bizonyos alma miatt lenne az egész? Esetleg épp félre nézett a vén kaporszakállas, amikor a petefészek került sorra? Nem tudni. Tagadhatatlan viszont, hogy a menopauza a természet hibája. Egy malőr a teremtés folyamatában, a hibás alkatrész pedig nem más, mint a petefészek, ami egyszer csak nem termel ösztrogént, viszont annál több nehézséget okoz a nők számára.

A változókor kezdetének és a menopauza bekövetkezésének nem csupán az – alapvetően női hormonoknak nevezett – ösztrogén és progeszteron az oka. A női nemi működés kezdetét az idegrendszer és a gének, ritmusát pedig az agy belső órája szabja meg.  A hormontermelésért tehát a szervezetben egy egész rendszer a felelős, amit endokrin rendszernek nevezünk. Az endokrin rendszernek, több, az emberi szervezetben található, hormonokat termelő mirigy a része.

HIPOFÍZIS
Más néven agyalapi mirigy. Fő feladata más endokrin mirigyek irányítása. E mellett a reprodukciós rendszer két alapvető hormonjának kiválasztásáért felel:

  1. tüszőserkentő hormon (filliculus stimuláló hormon – FSH)
  2. luteinizáló hormon (LH)

PAJZSMIRIGY
A légcső két oldalán elhelyezkedő 1-1 lebenyből áll. Két, a normál anyagcsere-folyamatokhoz szükséges hormont, a T3-at és a T4-et állítja elő.

MELLÉKPAJZSMIRIGY
A pajzsmirigylebenyekben elhelyezkedő mirigyek termelik azokat a hormonokat, amelyek a vérben keringő kalcium mennyiségét növelik.

MELLÉKVESE
A vesékre lapul, mellékvesekéregből és velőből áll. A mellékvesekéreg több hormont is termel, köztük nemi hormonokat, az ösztrogént és az androgént. Az androgén jellemzően férfi hormonnak is mondható, de szerepe van a női hormonháztartásban is. Menopauza után néhány androgén, mint a dehidroepiandroszterin (DHEA) és az androsztendion gyenge hatású ösztrogénné, ösztronná alakul. A petefészek ösztrogéntermelésének leállása után a test fő ösztrogénforrásává válik.

HASNYÁLMIRIGY
A vércukorszintet szabályozó hormon, az inzulin előállításáért felelős. Ennek segítségével épül be a sejtekbe a cukor.

PETEFÉSZEK
A hipofízis által termelt tüszőserkentő és lutainizáló hormonok hatására ösztrogént, progeszteront és tesztoszteront termel.

A hormonális rendszer működését nagyban befolyásolja a petefészkek, mint hormontermelő szervek pubertáskori bekapcsolódása. Legalább ekkora változást idéz elő az említett szervek 50 éves kor körüli fokozatos leállása, amit változókornak nevezünk.

A női nemi működésnek sajátos ritmusa (ciklikusság) van, ami átlagosan 28 naponként ismétlődik. Ez a ciklikusság az első menstruációs vérzéssel (menarche) kezdődik, kb. 10-15 éves kor között, és az utolsó menstruációval (menopauza) ér véget kb. 48-52 éves kor között. A ciklus első napja egyben a menstruáció első napja.

Ezt tudtad?

Általánosan elfogadott nézet, hogy a nemi ciklus 28 napos. Ez azonban nem mindenkinél van így. A 21-35 naponként szabályosan ismétlődő ciklus is normálisnak tekinthető. Azonban bármilyen hosszú is a ciklus, a második fele mindig 14 napig tart. Mindegy, hogy valakinek hosszabb, vagy rövidebb idejű a ciklusa, minden esetben az első rész válik hosszabbá, vagy rövidebbé. A második rész továbbra is 14 napos marad.

A NŐI HAVI CIKLUS MŰKÖDÉSE

  1. A hipotalamusz kiválasztja az ún. GNRH hormont, ami a vér útján jut a hipofízisbe.
  2. A GNRH hatására a hipofízis gonadotrop hormonokat választ ki. Ezek: tüszőérlelő hormon (FSH) és sárgatestérlelő hormon (LH).
  3. Az FSH hatására a petefészekben számos tüsző (follikulus) érése indul meg. Az egyik tüsző dominánssá válik és kibocsát egy petét. A tüszők ösztrogént termelnek és nő a vér ösztrogénszintje.
  4. Az ösztrogénszint emelkedésére válaszul a hipotalamusz és a hipofízis kevesebb FSH-t termel.
  5. A ciklus közepéhez közeledve a megemelkedett ösztrogénszintre válaszul a hipotalamusz és a hipofízis nagy mennyiségű luteinizáló hormont (LH) bocsát ki.
  6. Az LH-szint emelkedése tüszőrepedéshez vezet, a pete a petevezetékbe kerül. A tüszőrepedés a női ciklus legfőbb eseménye, amely befolyásolja a termékenységet és a női egészséget.
  7. A megrepedt tüsző sárgatestté alakul, ami nagy mennyiségű progeszteront (sárgatesthormon) termel. Megtermékenyülés esetén elősegíti a pete beágyazódását és további fejlődését.
  8. Amennyiben a pete nem termékenyül meg, a vér ösztrogén és progeszteron szintje csökken, a méh belső nyálkahártyája (endometrium) vérzés kíséretében leválik (menstruáció).
  9. Az ösztrogén csökkenése hormontermelésre készteti a hipotalamuszt.

Amint látható, a női nemi ciklus többszintű hormonális szabályozás alatt áll.
Erről többet is megtudhatsz itt: A petefészkek hormonjai

MI VAN MÁSKÉPP VÁLTOZÓKORBAN?

A változókor időszakára a petefészkek elhasználják a legtöbb tüszőt, a hormonreceptoraik megfogyatkoznak, a hormontermelésük hullámzóvá válik, majd alább hagy. Az ösztrogén- és progeszteronszint csökkenésére a hipofízis egyre csak fokozza a gonadotróp hormonok (FSH, LH) termelését, hogy a petefészkek érzéketlenségét ellensúlyozza. Az így megnövekedett tüszőérlelő és sárgatestérlelő hormonok többféle zavart is okozhatnak;

  • menstruációs zavarok,
  • a hangulatingadozás
  • a pajzsmirigy működés rendellenesség,
  • a csontok szilárdságának csökkenése,
  • a zsíranyagcsere zavarok
  • a vércukorszint ingadozás

Ám ekkorra már a megnövekedett hormonmennyiség sem képes a petefészkeket stimulálni. A vér alacsony ösztrogénszintje miatt a menstruációs ciklusok rendje felborul és kezdetét veszi a változókor első szakasza, a perimenopauza, ami átvezet a vérzéshiányos életkorba (menopauza). A vérzés teljes elmaradásával pedig bekövetkezik a postmenopauza.